Quantum medál már 150 országban ! ------ Fusion Excel termékeket 50 országban forgalmazzák kizárólagos joggal ! --- 10 millió Quantum termék eladása 160 országban. --- 1 millió quantum medál értékesítve 24 hónap alatt, 9 hónap alatt eladva a 2. millió quantum medál

Dr. Pfeifenroth Anna

Bioenergetikai információátvitel: skaláris mezők és hullámok

A klasszikus fizika a vákuumot légüres térként határozta meg. A kvantumfizikában a vákuum nem üres tér, hanem szüntelenül mozgásban levő részecskékkel és mezőkkel teli teret és a rendszer alapállapotát azaz a legalacsonyabb energiaállapotot és a legnagyobb stabilitást jelenti. Mindenfajta mezőnek, erőnek vagy részecskének így van saját vákuumállapota. A vákuum az univerzumot átszövő információs (vagy tudati) háló, amiből mint egy óceánból minden, ami létezik, egyszer kiemelkedett, és amelybe amikor eljött az idő újra visszasüllyedt. A fizikai formát megelőző állapotok és az anyagi megjelenés (manifesztáció) közötti összekötő kapocsnak tekinthetjük, ahol bizonyos körülmények között bármi virtuális állapotából valóssá válhat.

 

Bioenergetikai információátvitel: skaláris mezők és hullámok

Az amerikai Thomas E. Bearden fizikus népszerűsítette a skaláris hullámok elméletet. Megfogalmazása szerint skaláris minden nem konvencionális, nem EM mező, amit folyamatosan mint egy EM potenciált határozunk meg. Ez többféle néven ismert, úgymint kvantummezők, tachyonmezők, mágneses mezők, neutrinómezők, Tesla-hullámok vagy longitudinális hullámok (Bischof, 1995, 1998).

Sokáig minden fizikai jelentés nélküli, tisztán matematikai minőségnek tekintették, később (Aharonov és Bohm 1959) megismerték, és mérhetővé tették jelentős fizikai hatásait. Sokkal általánosabb megjelenésűnek bizonyult, mint a belőlük származó EM sugárzások. Az információk átvitelében és rögzítésében fontosak (Zeiger and Bischof, 1998).

William Tiller szerint a potenciáloknak (skaláris hullámok) jelentős mediátor szerepük van a vákuum és az EM tér között:
szervezik a vákuum nem fizikai finom energiamezőit, a tér-idő struktúrát;
ami egy összefüggő EM teret hoz létre (biofotonok és potenciálok is);
ezek végső hatásait megfigyelhetjük az anyagi világban térben és időben.

A skaláris hullámok - részben bizonyított, illetve még további bizonyításra váró - számos szokatlan tulajdonsággal rendelkeznek (Geln Rein, USA):

a fénynél gyorsabban terjednek, kivéve, ha az EM tér felé történik az információátadás;
hatásuk tértől és időtől független;
hatásuk 3-5-ször erősebb, mint az EM mezőé;
sokkal ősibb, egyetemesebb, mint a mágnes mezők;
információt ad át és nem energiát;
az elektromos és mágneses mezők mérésére használt eszközökkel nem detektálható (ezek elektromos áramot és energia transzmissziót mérnek);
áthatol minden anyagon, a Faraday-kalitka sem tudja kívül tartani;
olyan területet képvisel, melyben az anyag és a tudat képes interakcióba lépni, hatnak egymásra;
létrehozza a tudatos mezőt.

Bizonyos specifikus térszerkezetű eszközökkel EM potenciálok (skaláris hullámok) hozhatók létre. Jelenleg különböző térszerkezetű antennák használatosak erre a célra. Leggyakrabban használt eszköz a Moebius-hurok. August Ferdinand Moebius (1790 -1868) német matematikus mutatta be először. Készítésénél a szalag/köteg két végét 180o-os elforgatás után egyesítették. Az eredmény, hogy az így nyert huroknak csak egy felszíne van, a külső és belső felület azonos, és csak egyetlen végponttal rendelkezik. Lényege, hogy segítségével a benne létrejövő destruktív interferencia révén olyan zéróvektorú mágneses mező hozható létre, melyben a zérónál nagyobb energiájú EM potenciálok is folyamatosan létezhetnek (mint a skaláris térben), ugyanakkor a zavaró jelek kioltásra kerülnek.

A Moebius-hurokkal az amerikai Glen Rein neurofiziológus azokon a publikációkon fölbuzdulva, hogy a laborokban, ahol a szabad energiával működő eszközökkel dolgoznak, a növények folyamatosan virulnak és virágoznak 1987-89 között ideg- és immunsejtkultúrákon végzett biológiai vizsgálatokat. Kísérletei a skaláris sugárzás sejtszintű direkt biokémiai hatását bizonyították, és a placébóhatás lehetőségét kizárták.

 



Hogyan hasznosulnak ezek a felfedezések?


A k
ülönböző energetikai eszközök (NES, E-Lybra, QXCI/SCIO, Life system CoRe) a Moebius-hurkot használják fel a skaláris tér generálására., ahol az általánosan meglevő EM hanghullámokat skaláris hullámmá alakítják és létrehozzák a skaláris mezőt. Ez a mező specifikus információkkal (ásványi anyagok, gyógyszerek, sejtalkotók, érzések stb.) feltölthető, módosítható. Ezen a módon akár Mozart vagy Vivaldi zenéje is bejátszható. Az élmény mély és meghatározó, és hasonlít ahhoz, mintha a muzsikát hallgatnánk.

A fenti elméleti háttér segített bennünket odáig, hogy ma már nagyon pontos gyógyszer-érzékenységi teszteket tudunk végezni EM-eszközök és pontmérések nélkül. Így minden korábbi mellékhatás elkerülhető. A rezonanciateszt alapján az is eldönthető, milyen ágens okozta/okozza a patológiás értéket. Az ilyen típusú mérésekhez a homeopátiában is használatos módon, főleg potenciálással elkészített anyagokat használnak. A rendszer skaláris tér mezőin keresztül könnyen kimutathatjuk és dokumentálhatjuk az egyéni potenciálokat (szellemi lényre jellemző egyedi információcsomagok):

meridiánokat, beleértve a Voll-féle specifikus meridiánokat is;
pszicho-emocionális tesztanyagokat, mint Bach-virágesszenciák, auraszóma-üvegcsék;

kémiai tesztanyagokat, mint toxinok, neurotranszmitterek, citokinek stb.;

finom energiahordozókat, mint vírusok, miazmák, geopatikus (földsugárzásból eredő) zavarok;

strukturális tesztanyagokat, mint pl. sejtorganellumok, és az anatómiai egységek, amelyek leginkább érintettek a kóros (vagy ebből a nézőpontból: dekompenzációs) folyamatban;

a meridiánspecifikus (előszelektált) homeopátiás szereket és nozódákat, izódákat és allerzódákat, melyek segítségével pontosíthatók a stresszorok, illetve rendszer-dezintegráló faktorok.

Diagnózis a tünetek előtt sikeresebb és gyorsabb gyógyulás

A bioenergetikai tesztekben használt rezonanciajelenség tehát az anyagok és a szervezet rezgésképeinek egybeesésén, egymásra hatásán alapszik. Ha a szervezetet valamilyen külső inger éri valami hozzáért , izomerő-változást érzékelünk. A különböző típusú külső ingerekre adott válaszok eltérőek és mérhetőek. Ugyanígy szelektív reakciók alakulnak ki a betegség előtti fázisban és előrehaladott betegségekben egyaránt, csak az érintett nem érzékeli őket. Ma már lehetőségünk van arra, hogy ezeket az endogén reakciókat ín-izom reflexek változásán keresztül a rezonanciajelenség felhasználásával pontosítsuk, a szervezet a különböző szubsztanciák segítségével kikérdezhetővé vált. A bioenergetikai tesztek használatakor a test egész történeteket mond el magáról. Ezt a kérdéseinkre adott választ egy (körülhatárolt) meghatározott rendszerben teszi.

A készülékkel történő tesztelés során közel 7000-féle anyaggal kerül kapcsolatba, és ennyi kérdésre ad választ a szervezet. A program a reakciók intenzitása szerint sorba állítja az eredményeket. Segítségével meghatározhatjuk, hogy abban a funkcióban normál, alul- vagy fokozott működésről van-e szó. Egy következő lépésként megítélhetjük a szervezet válaszadó képességét, hogy van-e elég energiája az egészséget fenntartó alkalmazkodáshoz. Az értékelést sokféle szempont szerint folytathatjuk. Vizsgálhatjuk külön a szerveket vese-, máj-, lép- stb.; funkciókat , emésztés, légzés, kiválasztás, méregtelenítés, keringés stb.; meridiánokat; csakrákat; aminosavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek szervezeti telítettségét vagy hiányát; hormonokat; enzimek működését; környezeti és életvitelből származó káros hatások, szokások bennünk létrehozott lenyomatait; emóciókat, azok rögzülését izmokban, gerincen, mely életkorban keletkeztek, milyen érzéseket generálnak stb. A szervezetet egészként látjuk, ugyanakkor elmerülhetünk a részletekben, ezek összefüggéseiben, pontosíthatjuk azokat, és új kapcsolódásokat is kereshetünk.

A készülékekkel a kutatók célja egy specifikus dekódoló mező megteremtése volt, aminek a tartalma impregnálható/feltölthető számos tesztanyag információjával. A feltöltött ismert anyaggal létrejött rezonanciajelenség mutatja, hogy a szervezetben is jelen van a rezgéskép.

A jelenlevőség azonban még nem tekinthető betegségnek, ezzel csak az információ meglétét azonosítottuk be a szervezetben. Ezek részben öröklöttek, részben szerzettek. Ilyenek a génjeinkben hordozott információk, tünetileg még nem érezhető eltéréseink, akut és krónikus betegségeink rögzülései, empatikusan átvett, illetve gondolatilag gerjesztett információink (a gondolat is skaláris jelenség).

Ezzel a módszerrel minden krónikus betegség háttere pontosítható. Kiderül, milyen EM-eltérések jöttek már létre a szervezetben, azaz milyen tünetek megjelenése várható a jövőben, illetve a jelenleg érzékelhető betegségtüneteknek mi az alapja. Ezek alapján természetesen jól megfogalmazható, konkrét lépéseket tehetünk, hogy a szervezet egyensúlyi működését helyreállítsuk, fönntartsuk. Ezt a folyamatot könnyen követhetjük, az aktuális élethelyzettől függő apró változtatásokkal folyamatosan kiegészíthetjük terápiánkat.

Ahhoz, hogy minél körültekintőbben, pontosabban, gyorsabban, gazdaságosabban és hatékonyabban tudják végezni a munkájukat mindazok, akik a holisztikus gyógyítás bármely formája mellett kötelezték el magukat, ez a diagnosztikus és terápiás rendszer nagy segítséget nyújthat.